Kedves Látogatóink!

Az aktuális járványügyi rendelkezések értelmében a Goldberger Textilipari Gyűjtemény 2020. november 11-től a kormányzati intézkedés visszavonásáig bezárja
kapuit. A tavaszi időszakhoz hasonlóan látogatóinkat ismét az online térben, honlapunkon és Facebook oldalunkon várjuk, ahol a már jól ismert KaranTéma keretében igyekszünk izgalmas és egyedi tartalmakat nyújtani a Goldberger-család és gyár történetéről, illetve a textilfestés kulisszatitkairól.
Köszönjük megértésüket, reméljük, mielőbb újra találkozhatunk!

Tovább

Zala Tibor olyan, tehetséggel megáldott művészek sorába tartozott, akik többféle művészeti végzettség és tudás birtokában, számos művészeti területen és műfajban magas szinten kamatoztatták képességeiket. Zala alkalmazott művész, festő- és grafikusművész, jegyzett plakáttervező volt, foglalkozott falikárpit (gobelin) tervezéssel, készített kerámiát, valamint könyvillusztrációk hosszú sora került ki a kezei alól.

Tovább

Az 1938-1939-es évek igen termékenyen teltek P. Szabó Éva textiltervező iparművész életében. Számos mintás nyomott anyag került ki a kezei alól, amelyeket ekkor már a Goldberger gyárban nyomtatott le. 1938-ban norvég megrendelésre, de a Goldberger nyomóműhelyében készítette el az ÓCEÁN fantázianevet viselő textilt. Az ÓCEÁN és a különböző országok hajóit bemutató OSLÓ, másnéven HAJÓ nevű nyomott szövet lakástextilként, elsősorban függönyként, továbbá bútorszövetként került forgalomba.

Tovább

A híres óbudai textilgyár tulajdonos Buday-Goldberger Leó egyetlen leánygyermeke, Goldberger Friderika 102 évvel ezelőtt, Budapesten született. A Magyar Királyi Állami Erzsébet Nőiskola magántanulója, majd ezt követően a híres Szekeres Margit Leánylíceum diákja volt. Goldberger Leó későn született lánya elmondásából megismerhető, hogy két fiú testvérével ellentétben, édesapja őt igen szigorúan nevelte. Az okos és igen művelt apa azt szerette volna, ha lánya egyedül is, minden körülmények között megállja a helyét az életben, ezért Friderika gyalog vagy busszal járt apja gyárába, drágább ruhákat és ajándékokat is csak ünnepek alkalmával kapott.

1948-ban a Goldberger gyár államosítását követően a család elhagyta Magyarországot, Friderika Franciaországba költözött és ott kezdett új életet. Itt indította be textiltervezői vállalkozását, amely évtizedeken keresztül prosperált, megteremtve a család számára a biztos egzisztenciális alapokat.

Goldberger Friderika az 1990-es években visszatért Magyarországra, hogy családja és szeretett apja óbudai textilfestőgyárát, valamint a Vörösmarty tér 4. szám alatt álló egykori otthonukat is meglátogassa.

2021. február 23-án hunyta le szemeit örökre. Nyugodjon békében!

Tovább

A mintakönyv olyan mesterségeket és szakmákat, valamint azok produktumait bemutató kézikönyv, amely elemi ismereteket közöl és elsősorban oktatási célokat szolgál. Európában már a középkorban készültek kézzel írott és rajzolt kézikönyvek, amelyeket szöveges magyarázatokkal és színes ábrákkal illusztráltak.

Tovább

Recycling válltáskánk több szempontból is szorosan kapcsolódik a városi kultúrához. A 2000-es évek közepén készült, nagy tömegben fennmaradó műszaki textilből, reklámponyvából, ipari varrógéppel varrt ponyvatáska az amerikai nagyvárosban megszületett, klasszikussá vált képregény, a Batman grafikáit használta fel illusztrációként, amely a mélyebb tartalmak megjelenítése érdekében a képzőművészetet integrálja eszköztárába. Így nemcsak a matéria válik újrahasznosítottá, hanem egy régi képregény szimbólumrendszere segítségével válnak elevenné az aktuális társadalmi kérdések.

Tovább

Az öltözködés és lakáskultúra több évezredes története során a tiszta, valódi hernyóselyem a luxussal és a fényűzéssel kapcsolódott össze, amely az arisztokrácia privilégiuma volt. Az 1920-as években a textilgyárak kísérletezéseinek eredményeképpen már megjelentek a szintetikus festékkel színezett és mesterséges szálasanyagból előállított műselyem variánsok. 1925 körül a németországi Bemberg műselyemgyárban találták fel azt a „Bemberg” néven számontartott műselyemfonalat, amelyre Goldberger Leó kizárólagos szabadalmi jogot vásárolt, majd a selyemfonal néhány évig tartó tökéletesítése után, 1929-ben piacra dobta a kor minden igényét kiszolgáló különleges termékét, a Goldberger Bemberg Parisette-t.

Tovább

Talán kevesen tudják, hogy az 1920-1930-as években számos iparművész dolgozott a magyar gyárak tervezőasztalai mellett textilmintarajzolóként, designerként. F. Györffy Anna, a később híres mesekönyv-illusztrátor alig 20 évesen került a Goldberger Textilgyár Arany János utcai műtermébe, grafikusként.

Tovább

A 20. század elején a városi hölgyek, asszonyok számára többféle mód kínálkozott a ruhaanyag, lakástextil beszerzésére. Az egyik az volt, hogy a gyárak mintaboltjaiban megvásárolták a festett, nyomott, vagy éppen szövött textileket. A fehérnemű, a nyári ún. kartonruha, a lakástextília alapanyagát általában a festett, színes, nyomott pamut- vagy lenvászon jelentette. A mintás szövetek beszerzésére a gyári mintaboltok mellett a szatócsboltok, illetve a differenciáltabb, csak textilre szakosodott méteráru boltok adtak lehetőséget.

Tovább

Vajon ki áll a gyönyörű, nyomott, mintás textilek mögött, ki álmodja és tervezi meg a végeláthatatlan színes kelmefolyamokat, amelyek télen-nyáron öltöztetik a hölgyeket és asszonyokat, valamint pompát biztosítanak az otthonok számára a végekbe tömörített függönyanyagok, pamutkelmék és delinek sorából? A mai posztunkban egy rég elfeledett mesterség nyomába szegődünk, amelyet a Goldberger gyárban már az 1910-es években professzionális keretek között űztek.

Tovább

A kiállításunkban látható nyomódúcok több műhelyből, városból és felhasználási területről származnak. Vannak olyanok, amelyek a vidéki, paraszti kultúra egyszerűbb, puritánabb mintáit mutatják, mások a magyar népművészet barokkal és klasszicizmussal összeölelkező mintakincseire kínálkoznak példaként.

Tovább

Az 1896-ban megnyílt kiállítássorozat alkalmából Goldbergerék nemcsak színes, nyomott mintás kelméiket mutatták be, hanem egy, kifejezetten erre az alkalomra tervezett díszes albummal is készültek.

Tovább

Kiállításunk háztartási- és lakástextileket bemutató blokkjában van egy kékfestő asztalterítő, egy ún. reggelizőabrosz, amely a magyar mintakincsektől kissé idegen, a bemutatott korszaktól pedig későbbi, ám stílusában azzal azonos.

Tovább

Múzeumunk „Jacquard teremként” funkcionáló helyisége eredetileg a Goldberger gyár egyik terme volt. A terem kialakításakor a magas gép elhelyezésén túl egy itáliai takácsműhely rekonstruálása volt a cél. Az itt látható Jacquard szövőgép 1910 körül, a Láng Gépgyárban készült. A Goldberger gyár kelenföldi üzemében Jacquard gépsorok dolgoztak és ontották magukból a rendkívül változatos szövött kelméket. 

Tovább

Az óbudai Fényes Adolf utcából nyíló, jelenleg irodaházként működő épület (anno a Budaprint Kereskedelmi Igazgatóság) udvarán óriási, hengerekkel ellátott gép magasodik a szocreál épületek között. Mintha az ipari forradalom korából felejtette volna ott valaki. Az arra sétáló látogató rácsodálkozik, vajon honnan és hogyan kerülhetett oda ez a gépezet, amely nem köztéri szobor és nem is műalkotás.

Tovább

A vésnök egy mára eltűnőben lévő szakma, amelyet a maga korában nagy becsben és tiszteletben tartottak. A magyar textilgyárakban a vésnökök magas fizetést kaptak, és rangban a mintás textileket megálmodó, vagyis az egész gyári tervezés művészi alapját megalkotó textilminta-rajzoló iparművészekkel egyenértékűek voltak. De mit kellet tudnia, milyen képességgel (ma úgy mondanánk: „skillekkel”) és végzettségekkel kellett rendelkeznie egy vésnök mesternek?

Tovább

A kékfestéshez két tényező együttes alkalmazása szükséges: egyrészt az Indiából importált indigo tinctoria nevű növény leveleiből és egyéb anyagokból készült (természetes) indigó receptje, másrészt az előzetesen rezervnyomással megmintázott vászon. Létezett azonban egy másik nyomási technológia is, amely szintén többezer éves hagyománnyal bír: ez a kartonnyomás, más néven pigmentnyomás.

Tovább

Az 1930-as években a színes, nyomott és szövött mintás textilek virágkorukat élték. Divatos eljárás volt, hogy a gyár hírnevének növelése érdekében független textiltervezőket is meghívtak egy-egy mintakollekció megtervezésére. P. Szabó Éva, európai hírű nyomott- és szövöttanyag tervező iparművész is készített terveket a Goldberger gyár számára.

Tovább

Pénteki zsúr a Goldbergerben!

Születésnapi kalandra indulunk az egykori Goldberger gyár falai közt. Az ünnepelt vezetésével izgalmas próbák elé állunk, hogy teljesítsük küldetésünket és megszülessen a mintázott textil és a hőn áhított ajándék.

A kaland során megtudjuk milyen is volt az élet a kékfestő műhelyben, a Goldberger gyárban és elkészítjük és kipróbáljuk saját nyomódúcunkat.

A születésnapi zsúr péntekenként 13:00 és 17:00 között kérhető.
A múzeumi foglalkozás időtartama körülbelül 90 perc, amit zsúrozás, tortázás követhet.
A foglalkozás díja 20.000 Ft, a zsúrra torta és minden egyéb étel-ital behozható.

Bővebb információt kérhet:

Szundi Anett vagy Borzsák Réka

1 / 250 1020

vagy

szundi.anett@obudaimuzeum.hu

borzsak.reka@obudaimuzeum.hu

Tovább

Elkészült a Goldberger Textilipari Gyűjtemény imázsfilmje! A kétperces kisfilm lenyűgöző felvételekkel, könnyed hangulatban és lüktető ritmusban mutatja be a múzeum értékeit, a látogatás sokszínű élményét. Az imázsfilm itt tekinthető meg.

Az imázsfilm rövidített, 45 mp-es változata itt tekinthető meg.

Tovább

Guba Ildikó: „A halál nem program” Buday-Goldberger Leó élete című könyve különböző nézőpontokon keresztül – családfő, közéleti ember, gyáros, zsidó, filantróp, politikus, fogoly – mutatja be az olvasónak nem csupán a zseniális, de néha rideg pénzembert, hanem a gondokkal küzdő családapát és férjet is. A könyv megvásárolható a múzeum boltjában. Ára: 1900 Ft.

Tovább