KARANTÉMA - A FÜGGETLEN NŐ TEXTILJE: A GOLDBERGER BEMBERG PARISETTE

Az öltözködés és lakáskultúra több évezredes története során a tiszta, valódi hernyóselyem a
luxussal és a fényűzéssel kapcsolódott össze, amely az arisztokrácia privilégiuma volt. Az
1920-as években a textilgyárak kísérletezéseinek eredményeképpen már megjelentek a
szintetikus festékkel színezett és mesterséges szálasanyagból előállított műselyem variánsok.
1925 körül a németországi Bemberg műselyemgyárban találták fel azt a „Bemberg” néven
számontartott műselyemfonalat, amelyre Goldberger Leó kizárólagos szabadalmi jogot
vásárolt, majd a selyemfonal néhány évig tartó tökéletesítése után, 1929-ben piacra dobta a
kor minden igényét kiszolgáló különleges termékét, a Goldberger Bemberg Parisette-t.

A divat fővárosának számító Párizsra utalva a „párizsi” ízlés és színvilág szellemében születtek
meg a könnyed, színes, mosható, vasalható és puha selyemből készült női fehérneműk,
blúzok, éjjeli köntösök és végtelen számú és mintájú nyári ruhák. A Goldberger Bemberg
Parisette textileken és az azokat népszerűsítő divatrajzokon az 1930-as évek összes kedvelt
stílus- és művészeti irányzata megjelent: a francia impresszionizmus pasztellszínei, a keleti
orientalista hullám sötét alapú nagy virágmintái, a konzervatív sötétebb, olykor erotikusan
fénylő sötétkék, bordó alap art deco formái. A Parisette ruha egyszerre volt frivol és
dekadens, túlzó és máskor egyszerű. A minták megtervezését a Goldberger gyár kiváló
tehetségű és élesszemű iparművészei alkották meg az V. kerületi Arany János utcai
mintarajzoló műteremben.


Ez a selyem már nem számított luxuscikknek, nemcsak a gazdag úrihölgyek vásárolhatták
meg őket, hanem a kevésbé módos társadalmi réteg női számára is hozzáférhető volt. A kor
vásárlási szokása – „egy alkalmi ruhám legyen, de az gyönyörű” jelmondat –tükrözte a nők
két világháború közötti felfokozott igényét a divatos, pompás, fényűzést szimbolizáló
viseletre. Az I. világháború után a nők egy részének lehetősége volt karrier és ezáltal önálló
egzisztencia építésére, hiszen a századforduló után már tanulhattak, képezhették magukat és
sokan dolgoztak is. Az 1920-as évek végére, 1930-as évek elejére új nőtípus jelent meg: a
gondolkodó, cselekvő, sokszor a férfitól független erős, de nőies, démonikus nő. Tamara de
Lempicka lengyel származású festőművész pannóin és plakátjain az automobilt vezető,
dinamikát és erőt élvező, a kor technikai vívmányait használó nő karaktere jelenik meg, s
ugyanez a női ideakép köszön vissza Agatha Christie krimijeiben is.


Goldberger Leó színes tarka műselymének reklámozását egy ügyes és kis költségvetésű
marketingfogással úgy hajtotta végre, hogy a korszak ünnepelt színész- és énekesnőinek
küldött egy-egy gyönyörű Goldberger-Bemberg Parisette ruhát, akik ezeket felöltve élő
próbababákká és reklámarcokká, majd a korszak szimbólumaivá váltak. Előadásaikon,
öltözőikben a Goldberger-Bemberg Parisettekben pózoltak, fotóik az újságokba, hírük a
médiába került, így járva körbe a világot.


A Goldberger Bemberg Parisette valódi kora és megmérettetése az 1930-as években zajlott a
BNV-n (Budapesti Nemzetközi Vásáron), ahol az egyedi tervezésű, Falus Elek által
megálmodott francia pavilonokban, a különleges fényekkel és pódiumokkal megtervezett
színpadokon mutatták be a Goldberger gyár sikertermékét és annak végtelen számú stílus és
mintavariánsát.

 

Orosz Diána, művészettörténész-muzeológus

 

Fotó:

Bodó Ica színésznő Goldberger-Bemberg Parisette műselyemből készült pongyolája,
amelyet vélhetően a színészöltözőben használt jelmez- és kosztümvédő öltözékként. 1930-as
évek.

Óbudai Múzeum, Sárospataki Györgyi

KAPCSOLAT, ELÉRHETŐSÉG
CÍM: 1036 Budapest, Lajos utca 136-138.
EMAIL: info@obudaimuzeum.hu
TEL.: +36 (1) 250-1020
NYITVA TARTÁS
Kedd-vasárnap: 10-18
Hétfő: szünnap

 

JEGYÁRAK
Teljes árú: 1400 Ft
Kedvezményes: 700 Ft
ESEMÉNYEK