EGY ÚJABB TEHETSÉGES MŰVÉSZ A GOLDBERGER TEXTILGYÁRBAN: ZALA TIBOR

Zala Tibor olyan, tehetséggel megáldott művészek sorába tartozott, akik többféle művészeti végzettség és tudás birtokában, számos művészeti területen és műfajban magas szinten kamatoztatták képességeiket. Zala alkalmazott művész, festő- és grafikusművész, jegyzett plakáttervező volt, foglalkozott falikárpit (gobelin) tervezéssel, készített kerámiát, valamint könyvillusztrációk hosszú sora került ki a kezei alól.

Budapest egyik csendes külvárosában, a kertekkel tarkított 18. kerületben, Pestszentlőrincen született (1920) és élt – kisebb, nagyobb megszakításokkal – egészen 2004-ben bekövetkezett haláláig. Középiskolai tanulmányait az akkor is nagy presztízsű Iparrajziskolában textil szakon végezte 1935 és 1939, vagyis 15 és 19 éves kora között. Már ekkor, igen fiatalon jelentkezett gyakornoknak (és valószínűleg a pénzkereseti lehetőség miatt) a Goldberger Textilgyár mintarajzoló műhelyébe, mintarajzolónak. A fiatal Zala Tibornak már ekkor biztos rajztudással, kiváló precizitással és remek festészeti ismeretekkel kellett rendelkeznie, hogy a rövid gyakornoki idő után teljes fizetéssel, akár csak tanulóként is foglalkoztassák. Végül egészen 1944-ig a Goldberger gyárban maradt, majd a II. világháború után a Magyar Iparművészeti Főiskola díszítő festő, valamint alkalmazott grafika szakán folytatta tanulmányait (1944-1949-ig), ezt követően pedig a Magyar Képzőművészeti Főiskola grafika szakán végzett (1949-1952).

A Goldberger Textilipari gyűjtemény számára az 1935 ás 1944 között eltöltött mintegy 9 év érdekes. A 15 évesen iparostanoncként, fiatal rajzolóként a Goliba kerülő Zala Tibor végigjárta a textilminta rajzoló ranglétrát, amelynek során elsőként technikai rajzolóként alkalmazták (a kész mintatervekről színre bontott fóliákat rajzolt át tussal), majd lassan másoló-, illetve mintarajzoló lett. Itt érdemes kitérni arra, hogy egy fiatal iparművész-, grafikus-, festő tanuló egyik lehetősége a tanulás melletti pénzkeresetre a Budapestre koncentrálódott textil mintanyomó gyárakban kínálkozott. 1906-ban Goldberger Leó kezdeményezésére a külföldön tanult Lakatos Artúr alapította meg az első professzionális textilminta tervező és rajzoló műhelyt a Goldberger gyárban és ő tette le a hazai iskolarendszerű oktatás keretei között folyó szakember és művészképzés alapjait. Az 1930-as évek közepén, amikor Zala és több magyar grafikus, festő vállalt rajzolói állást mintarajzoló műhelyekben, bevett szokás volt, hogy a külföldről – Párizs, Németország – felvásárolt textilmintákat a hazai ízlés és divattrendek szerint átmásolták és átdolgozták. Utóbbi kettő azt jelentette, hogy az eredeti terveket alapul véve a minták kontúrjait élesítették, vagy éppen halványították, az adott színeket átfestették, mintakompozíciókat egyszerűsítettek, vagy tettek hozzájuk – például – magyaros elemeket. 1939-ben az Iparrajziskola frissen végzett textilszakos mestereként Zala immár a Goldberger Mintatervező műhelyében dolgozott egészen a II. világháború végéig.

A Zala Tibor hagyatékában őrzött mintakönyvek és mintalapok tanúságai szerint az ifjú grafikus jelentős szerepet tölthetett be a műhelyben, mivel a Goli textilek minden műfajában tervezte a mintákat. Készített darabárura, divatminta árura és lakástextilre is mintakollekciókat. Az 1930-1940-es években a nemzetközi művészeti, iparművészeti és divattrendek Magyarországon főképp a fővárosban jelentkeztek markánsan, és körülbelül 15-20 évig tartották magukat. Ezekre találunk példákat Zala Tibor tervein is: világoskék pasztell alapon apró párizsi virágminták kartonon (pamutvásznon), vagy műselymen, a nagy, színes, szétomló virágfej szintén francia impresszionista színkonstellációban lebegő műselyem nyári ruhaanyagon. Tervei között jelen vannak az 1930-as évek art deco geometrikus és absztrahált virágmintái is, amelyek jellemzően sötét alapon a Goldberger gyár eredeti termékét, a kékfestőt örökítették tovább. Szintén az art deco stilizált formavilágából kerültek ki a sötét alapon szélfútta, szétszórt virágszálak és színes, csillogó, térben forgó termésminták (mákgubó).

Miután Zala Tibor elhagyta a Goldberger gyárat, a tervezőműhely fennmaradása, sorsa igen kétséges volt. Zala állandóan tanulni és fejlődni vágyott és úgy vélte, művészi képzettsége még mindig nem teljes. Ezért felvételizett a Magyar Képzőművészeti Főiskola grafika szakára, 1962-ben pedig – alig 10 évvel a grafikusművész diploma kézhezvétele után – megnyerte az év legjobb politikai plakátja díját. Kiemelkedő képzőművészeti tevékenységének elismeréseként a Munkácsy-díjat kétszer is elnyerte: egyszer 1957-ben, majd 1964-ben.

Zala Tibor csaknem egy évtizedes textiltervezői pályafutásának legszebb darabjait őrzi hagyatéka, amelyeknek válogatott tételei 2021-ben kerülnek be az Óbudai Múzeum Goldberger Textilipari Gyűjteményébe. E páratlan tervezői munkásság felvillantását és e tehetséges művész életművébe való betekintést szolgálta mai posztunk.

 

Orosz Diána, művészettörténész-muzeológus

 

Fotó: Orosz Diána

KAPCSOLAT, ELÉRHETŐSÉG
CÍM: 1036 Budapest, Lajos utca 136-138.
EMAIL: info@obudaimuzeum.hu
TEL.: +36 (1) 250-1020
NYITVA TARTÁS
Kedd-vasárnap: 10-18
Hétfő: szünnap

 

JEGYÁRAK
Teljes árú: 1400 Ft
Kedvezményes: 700 Ft
ESEMÉNYEK